Őszike Máriámnak

Négy hetes kúra az azért négy hetes kúra, egy kicsike El Camino a csábítások és észérvek útvesztőjében, hogy úgy mondjam. Ez a recept most pont kapóra jön, ha épp hús és tej és cukor és nem tudom még mitől mentes diétával kényeztetjük magunkat ezekben a napsütötte vidám napokban.

bulgur
Még gőzölög, azér homályos

Ahhoz, hogy ez az egyszerű egytál létrejöjjön, a következőképp jártam el: megsütöttem egy kisebb sütőtököt, közben a bulgurt szárazon lepirítottam, egy kisebb gömb padlizsánt csíkokra vágtam. A megpirult bulgurra római köményt szórtam, ezzel megforgattam, majd rá a padlizsán, aztán alaplé, só (itt hibáztam, mert ugye az alaplé sós khmm), egy zöld és egy piros csili ollóval aprítva a srácok terméséből, aztán hadd főjön. Közben elkészült a tök, abból pár kanállal dobtam a bulgurra, ment még rá két gerezd aprított fokhagyma, egy marék aszalt vörösáfonya és amikor már majdnem elkészült, frissen reszelt fahéj, módjával. Állat lett, hogy úgy mondjam. Csípős, édeske, savanyka, könnyűke – olaj nuku, ugyebár. A tegnapi reggelire kolbász ebédre kolbász vacsorára kolbász menüsor után ez kész felüdülés, még akkor is, ha lángol a fejem a csilitől.

5 replies on “ Őszike Máriámnak ”
  1. Két nappal később még sokkal jobb. Legközelebb sokat csinálj és tedd el, eszelős lett ahogy az eltérő ízek összeértek. És tettem hozzá egy kis földimogyorót is. :)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .