Én diétázom, nem fogyókúrázom. Ami azt jelenti, hogy egy percig sem fogok éhezni, mert nem a nyolc kiló leadása két óra alatt a cél, hanem az egyensúly visszaszerzése. És mivel nem örülnék, ha a két darab, még viszonylag formás mellem egy-két hónap után két literes tejeszacskóra hasonlítana, ezért ma sem hagytam ki a vacsorát. Az
Tagbulgur
Őszike Máriámnak
Négy hetes kúra az azért négy hetes kúra, egy kicsike El Camino a csábítások és észérvek útvesztőjében, hogy úgy mondjam. Ez a recept most pont kapóra jön, ha épp hús és tej és cukor és nem tudom még mitől mentes diétával kényeztetjük magunkat ezekben a napsütötte vidám napokban. Ahhoz, hogy ez az egyszerű egytál létrejöjjön,
Nem unom, de tényleg
Van az úgy, hogy 7-re hazaérek a városnéző túrából, aztán találkozom a Kertemben, élménybeszámolunk egymásnak – én csak kicsit, Grétinek 5 hét spanyol mondanivalója volt, lehet utálni érte – aztán már a Városligetben kitalálom fejben, mit főzök, ha hazaérek. És van az úgy is, hogy 23.30-ra érek haza. De nem adom fel – Robi már
Nem izzadtunk eleget
Megyünk tengerhez legkésőbb hétfőn, legkorábban holnap és már hetek óta előre csak rákot ennénk meg mindenféle tengeres cuccot. Éppen ezért vettünk is az Ikeában rákot pár napja, konkrétan halálra aggódtam magam amíg hazaértünk, nehogy egy marék kidobandó lucsok maradjon belőle kétezervalamennyiért, de túlélte. Tegnap este meg ahogy ültünk a harmincplusz fokos lakásban este 9 körül,