Így szóltam, amikor 20 perc sütés után kivettem az alma-morzsa sütiket. És ez nem véletlen! Sütés előtt ugyanis ez a desszert inkább emlékeztet minket gyerekkorunk első Anya, majd én sütök! próbálkozásaira, a homok és kavics alapanyagokon már túl, de a főzésről még teljes fogalmatlánságban tapogatózás időszakára. Rá van a szeletelt almára cseszve valami darabos cucc oszt jó napot, hogy úgy mondjam. És pont ez ennek a desszertnek a lényege: mintha Jamie Oliver vagy a nagypofájú Ramsay fogná kezeinket készítés közben: minden legyen csak olyan rusztikusan szexi, olyan nagyvonalúan magabiztos!
Két felnőtt adagja a morzsához:
– 10 dkg vaj (VAJ!)
– 8 dkg liszt (tessék nyugodtan TK-t használni, amúgy mindegy)
– 4 dkg müzli (azt mondták zabpehely, de müzlivel sokkal izgalmasabb)
– 1,5 evőkanál barna cukor (ha nagyon édes a müzli, mérlegeljünk és döntsünk okosan)
A töltetlékhez:
– 2 db alma szeletelve, héjastól
– 1 evőkanál barna cukor
– őrölt fahéj és szegfűszeg ahogy jólesik
– citromlé, citromból
Bónusz: tegyetek rá vanília fagyit, ha van otthon!
A morzsatésztához tessék mindent összegyúrni egyben. Az almákat darabolás után összekeverni a cukorral, citrommal, fűszerekkel. A mázas almákat hőálló edénybe tenni – én most adagonként külön-külön kőedényben sütöttem és jól tettem – rátenni a tésztaszerű cuccot, majd be a 200 fokos sütőbe és 20 perc múlva, ha már összerottyant és a szélén fortyog a karamellás alma, akkor jó. Akkor el kell zárni, még pár percet a sütőben hagyni, aztán nem győzni kivárni, amíg kihűl annyira, hogy megkóstoljuk.
Olyan, mint valami kex de lux, amit a Harrods karácsonyi partyján kínálnak friss almalekvárral. Menőzésre alkalmas faktor: magas.