Ha egyszer anya hatvan, akkor azért megremeg az ember térde, na. Kérdezgeti hetekkel előtte mit szeretne, gondolkodik, minek örülne aztán keze belelóg a bilibe mert nem bírja kifizetni azt a kurva mosogatógépet, ami el sem férne a konyhában. Ráadásul.
Újragondol. Ismeri anyát, nem hatvan, de 33 éve. Vonjuk le az elejét, amikor még anya meg az ember maga egy volt, így kijön a végeredmény: ismeri vagy 28 éve. Anyának nem könnyű ajándékot adni, sosem volt az, meglepni meg egyenesen veszélyes. Mert épp dolga van, épp nincs kitakarítva, vagy épp csak úgy egyáltalán, egyedül szeretne lenni. Ember ismeri és megérti ezt, mert nem csak hogy egyek nem voltak, de jócskán örökölt is anyából. Például az egyedüllét szeretetét is.
De azért mégis, anya hatvan. Szereti a virágot, de abból is csak az igazán szépet. Szereti az édességet, de abból is vagy a házit, vagy az igazán jót. Nem könnyű megajándékozni, mondom. De akkor ember kerítsen egy igazán ügyes virágost aki szívből és egy igazán ügyes cukrászt, aki szívvel-lélekkel. Meglepni nem szabad, anyát értesíteni kell: készüljön egy kis rendrakással, hogy ne derült égből menjünk a nyakára és ne csak azzal legyen végig elfoglalva, hogy jajjmármegint, meg a rendetlenség.
Nagy a család. Az egyik húslevessel jelentkezik be, a másik fasírtot meg anya kedvenc sütijét süti meg, jó lesz-e? Hogyne lenne. Anya aznap ünnepelt, anya ne főzzön.
Szakadó esőben anya lánya tortát kajtat, 30 percig keres parkolóhelyet, fél karral egyensúlyozza az ernyőt a papírdoboz felett, de megéri. A torta imádnivaló és mint este kiderült: isteni finom. Torta autóba be, kiszintezni az ülést, kanyarban ésszel, kátyúkat kikerülni. Király utca, virág már kész, az üzlet csecse, a csokor meg. Ájulás.
Irány az Ikea, óriási váza az óriási csokornak, aztán irány Borsod. Anya nem tudja mire, de már vár, a rend nagy, a ház csillog. Kis csúszással, de megérkezik mindenki. Anya örül. Meglepődik, de örül. Örül! Tetszik neki, nem teher, szép is, jó is minden. Mindenki jófej, tesóm sört intéz, mindenki odateszi magát és végül mindenki elégedett; én hálás. Anya is, mert a végén csak meglett az a kártyaparti is, miután kiörültük magunkat. Mert anya kártyázik, anya kertészkedik, anya röplabdázik és anya dolgozik is.
Anya hatvan. Anya hatvan!
