Imádom a gerslit. Néha el szoktam gondolkodni azon, hogy vajon a töltött káposztát is nem a gersli miatt szeretem-e annyira nagyon, de ez persze csak emélet, annak is gyengécske.
Imádom a rizottót. Ha étteremben vagyok – ami nem túl gyakori – általában rizottót rendelek. Ha nyaralunk akkor is legalább egyszer rizottót eszem, mert szeretem és érdekel, hol csinálnak rendes rizottót és hol csak valami rizses szmötyit. Sokáig nem ettem igazi rizottót, csak rizi-bizit, meg különböző rizses fogásokat, mindent szeretem, de a rizottó más. Az első igazi a Pasrtamiban volt, a vargányás, ez a mai napig a kedvenc fogásom ott.
Így alakult tehát, hogy ha már gersli is, meg rizottó is, akkor miért ne próbálnám ki a gersli rizottót. Kicsit utána néztem a dolgoknak, de a rizottóról olyan részletesen olvastam már Locatelli könyvében, hogy nem volt túl sok kérdés az elkészítésével kapcsolatban. A különbség itt annyi, hogy a gersli lassabban fő, így több időt kell hagyni neki, sőt, a gerslit fedő alatt is főzhetjük, a rizottó, mint olyan, szellemiségében ettől még nem sérül.
Amiből ma főztem:
– 20 dkg gersli (kicsit több volt, kb a fél kilós zacskó fele)
– kb 100 g vaj (ez Locatelli szerint egészen biztosan kevés, nekem most bevált)
– frissen reszelt parmezán, vagy grana padano (100 g max)
– 1 liter alaplé (Oké, kockából készült, mert tegnap tésztával, csilivel és fokhagymával megettük a fagyasztott alaplét leves gyanánt. Egy hete beteg vagyok, kellet, na.)
– egy közepes padlizsán
– egy nagy fej vöröshagyma, pár szál újhagyma, 3 gerezd fokhagyma
– ha ti is annyira függők vagytok, akkor valami maradék csilipaprika egészben
– egy pohár (kb 1,5 dl száraz fehér bor)
– egy kis csokor petrezselyem
A hagymákat a fokhagymák kivételével apróra vágva megpárolom a vaj egy részén. Kb 3-4 per után a fokhagyma is rékerül aprítva, majd ha már szépen összetöttyedt minden, a megmosott gerslivel jól összeforgatom. A lényeg, hogy járja át jól a vaj a szemeket. Most jön a fehérbor, amit elforralok pár perc alatt, aztán rékerül az alaplé fele és nagyjából 25 percig fedő alatt fő a gersli. Közben a padlizsánt kockára vágva egy kis vajon nagy lángos hirtelen megsütöm, félreteszem.
A főzési idő alatt lehet néha kevergetni, én Tefalban csináltam, nem ragadt volna le, de ahogy érzitek. Most lekerül a fedő, kivesszük a csilit, ha került bele, mert a sok kevergetésnél csak útban lenne és elkezdjük hozzáadagolni a maradék alaplét merőkanalanlént. Folyamatosan kevergetjük és ha elfőtte az alaplét, csak akkor merjük rá a következő kanállal. Ha elfogyott az alaplé megkóstoljuk, elméletben a gerslinek épp jó állagúnak kell lennie, csak úgy, mint a jó rizottó rizsnek: belül pöppet roppanjon, akkor a fasza. Mondjuk a gersli eleve megtart mindig a roppanósságából, valószínűleg ezért is tud annyira addiktív lenni. Ha oké az állag belekerül a sült padlizsán, levesszük a tűzről és várunk egy percet, majd a maradék vajat kockánként beledobáljuk és közben szórjuk a sajtot is és serényen keverünk, gyors mozdulatokkal. Legvégül friss aprított petrezselyem kerül rá.
Halleluja. A rizottó akkor jó, ha a tényéron olyan hullámokat vet, mint a tenger. Se nem leveses, se nem száraz; krémes legyen. Bruttó egy órás elkészítési idő és még menőzni is lehet vele. Gersli rizottó, hahh!