Szuperjó GALÉRIA ITT. Las Palmasnak legalább három teljesen különböző arca van. Az egyik a Canteras városrész, ahol leginkább a turisták vannak és ahol a 4 km hosszú, homokos part, tele apartmannal, hotellel, kávézóval, az egész kicsit eklektikus, az épületek mindenfélék, a házak nem bírnak különösebb stílussal, mindegyik csak nőtt ki földből, mert igény volt rá.
Taghal
Halszezon
Biztos a tél vége, a rendszeres mozgás hiánya, az általános és nagyon unalmas folyamatos stressz és az össze-vissza zabálás együtt tehetnek róla, hogy rendesen rákívántam a halra. Szombaton lazac volt az ebéd, vasárnap pisztráng. Csak azért mentünk vissza a Lidl-be szombat este, hogy vegyünk két pisztrángot a pénteken beszerzett lazac után. Tudtátok, hogy Lidlben van
Cannelloni
Csatornácska. Van az az állapot, amikor a folyamatos ünnepi zabálástól és nem mozgástól már tényleg csak valami gyorsan elkészülő, füstölt/darált/töltött/rántott/akármilyen húst nem tartalmazó, nagyjából zsírmentes koszt esik jól. Szilveszterre megvolt a ricset – annyit mondok, karakán cucc – amit aztán még hat napig ettünk, DE. De hétvégén az ágyszerelés és lakásszétrobbantás közben tésztaehetnékem támadt, viszont
Fokhagyma, citrom, petrezselyem, hal
Nakérem. Egész nyáron nem főztem. Kis túlzással ugyan, de tényleg nem. Itt szeretném leszögezni tehát, hogy nem tudok főzni, csak néha elkap a flow és csinálok ezt-azt. Most is ez történt és annak ellenére, hogy már rég nem csak gasztro vonalban gondolok a Soulkitchenre, most mégis egy egyszerű kis kajával jövök elő. Ilyen ez, fejest
Könyékig a halban – élménytúra a Nobuval
– Kést hoztatok? -Nem, először megnézzük, milyen. Mármint a hal. A 170 kilós ton. Taxival zúztunk ki Budaörse mind együtt, szójaszószóstól, Yoshi sanostól. (Apropó! Emlékeztek az előző nobus anyagban a mosolygó záróképre? Na ők Yoshi san és az ő kedvence, aki Miss Budapest volt, mielőtt beállt a Nobu csapatába. Illetve még mindig Miss Budapest, mert
Halszag
Két dolognak van halszaga, a másik a hal. Az egyikből nem volt nálunk, a másikból viszont igazi penetráns példánnyal kedveskedtünk egymásnak és környezetünknek. Mire odaértünk vonattal Szabadisóstófürdőre – ez a tévedés négyezerbe fájhat, gyorsan tanul az ember aztán – , egy műanyag vödörrel lefedve a teraszon pihent a felbontott csomag. Szárított tintahal, egyenesen Thaiföldről, ajándék.
Don’t panic! – de mi van, ha mégis?
Decemberben volt az első. Biztosan mindenki sztorija így kezdődik, de sok minden összejött akkoriban, meg pont túl is csordult a pohár – gyakorlatilag tele lett a tököm a helyzetemmel, a körülményeimmel, a megalkuvásaimmal, a folyamatos bizonytalansággal. Átlagos téli szombati nap volt, amit átlagos téli szombati este követett a Gödörben, ahol oxigén helyett nikotint és egymás
Néha azért kell kaviár – Nobu I.
Kedveskéim! Emlékeztessen ez a poszt minket az idei nyárra és higgyük el együtt: lesz még napsütés! Odakint zselésítő hőség, árnyékban 32 fok, te meg bent állsz és legyezed magad az annál is forróbb lakásban, a sütőben a sütike, a gázon a husika sül, az agyad meg szépen lassan izzadság képében távozik a koponyádból a homlokodon
Bokáig a halban, második rész
Egy jó darabig nem mertünk moccanni onnan, ahol Miha hagyott minket. Először a konyha/étkező/nappali/home (ahogy ő mondta) helyiségben ragadtunk, ahol később a tízórait – sajtot, szalámit és sonkát friss kenyérrel – is kaptuk. Miha bevezetett minket, majd eltűnt. Mi meg álltunk mint a jó gyerekek, meg nézegettük a falon a csupaszcsajos naptárakat. Nem sokkal később
Bokáig a halban, első rész
Szeretek nosztalgiázni, szeretek belegondolni, mi volt egy éve ilyenkor, mi lenne velem, ha másképp történik ami nem másképp történt sok éve ilyenkor – elvált anyuka lennék egy gyerekkel, valszeg. Egy hete ilyenkor viszont egészen biztosan bokáig álltunk a halban. Najó, már nem, mert már útban voltunk Suzanához a friss hallal, de délben még javában feldolgoztunk.
A füst, a hal, a rozmaring és a többiek
A parázsburgonyát vízbe teszem, hagyom ázni kicsit, majd jól összedörgölöm őket egymáshoz, aztán vizet cserélek. Ezt kétszer-háromszor megismétlem és kész. A legjobb Tefal serpenyőmbe – de lehet ez akármi más is, a lényeg, hogy jól le lehessen fedni – vajat dobok, rá 2-3 ág rozmaringot, kicsit hagyom pattogni a fűszert, aztán rá a krumpli, só,
Lilla
Nem, ez nem a színe a fürednek, ez nem Lilafüred, ez Lillafüred, mert volt régen valami nagylelkű miniszterné, aki támogatta a települést. Hát innen a név. bükkzöld Olyan keveset tudnak az emberek Miskolcról és a környékről. Azon kívül, hogy nagy a munkanélküliség, és vannak feszültségek különböző csoportok között, és hogy jól megszívta a régió az