Dráááágavirágoskertjeimmm, hát köszi, hogy rászántatok átlagosan 1 perc 12 másodpercet és megadtatok válaszként egy számot 1-től 5-ig arra a nyolc kérdésre, ami a Kanári kontentre vonatkozott.
Mutatom, hogy alakult a vége, vannak vicces és meglepő eredmények is, bár őszintén szólva valami ilyesmire számítottam. Imádjátok a szokásos, napi beszámolókat kis sztorival, friss képekkel, hangulatbahelyezéssel. Köszi, hogy a néha egy-egy fotó nem elég nektek, a live videóra viszont nyitottak vagytok, de ebben az esetben nem lehet elmenni a skála negatív rekordját megjelölő szavazók mellett sem, akiket legszívesebben megkérdeznék: Miért utáljátok ennyire? Mert új? Vagy mert nehéz a kezelése mobilon? Szerintem ijesztő tud lenni az, ha egyszer egy live videó alatt szeretted volna elolvasni mondjuk a kommenteket, de ehelyett elindult hanggal az egész, a fél irodának hírül adva, hogy nem dolgozol. Nem beszélve arról, hogy ha kitetted full screenre, akkor egy nem fekete öves felhasználónak egyáltalán nem biztos, hogy gyorsan megvan a visszacsinálás, így történhet meg az, hogy ülsz a gyárban, kezedben a hasznos sminktippeket ordító live video amin full screenen húzza ki a szemét az ügyeletes bjúti egy szögmérős vonalzót hívva segítségül. Szóval az? Ez a félelem oka? Mert akkor megértem, de van egy jó tanácsom is: mindig legyen nálatok füles. Abból baj nem lehet. És ne féljetek használni.
Na de nézzük tovább, a hosszú Soulkitchen posztok témája az egyik kedvencem: tisztán látszik az eredményekből, ahogy a kedves barátaim és családtagjaim színtiszta szeretetből nem nyomtak negatívot és maradtak a biztonságos szürke zónában és adták a sok hármas-négyest. Szeretlek titeket és tök megértem, hogy néha sok ez itt, meg azt is, ha nem tetszik a stílus, vagy sok a rizsa. A baj az, hogy imádok írni és fogok is. De visszatérve az előző körhöz: marad nektek a sok fotó és a – fülessel!- tolt live videó, nuku olvasás, sőt, talán még csak meg sem szólalok majd videó közben. Kánaán, béke, szeretet.
Viszonylag kevesen kívántátok a megrohadásomat, ezért hálás vagyok. A helyi éttermes-receptes erős hármasban végzett szintén, ami azt jelenti, hogy jó az, ha nincs más, de inkább szedd már össze magad és gyárts valami rendes tartalmat.
Személyes kedvencem, az áprilisi kanáris látogatásom emlékéből táplákozó részeges homokos téma, amire súlyát nézve nagyon sokan nyomtatok rettegett egyest, persze azért többen vagytok akik vágynak a kordinálatlan mozgásra és akadózó beszédre a lilára égett vállú magyar lánytól, ahogy épp botladozva magyarázza a kínai kisbolt kisüveges, hűtött pezsgőinek felhozatalát. Az a helyzet, hogy előre programozottan nem szoktam berúgni, ezért van esélye a rettegőknek arra, hogy megússzák, de empirikus alapon azt mondom, az 5-ös gombot nyomók meg fogják kapni, ami nekik jár.
A gluténmentes kérdést meg ugorgyuk, engem érdekel, titeket nem; nem baj. Gyártottam nektek tortát, mostanában feszt csak sütök, muhaha. Kattintásra galéria nyílik, kockák előnyben, jó nézelődést, kedden repülök,
PUSZI!
